Kövületek képződése

A fosszílizáció folyamata

Az elmúlt földtörténeti korokban élt szervezetek maradványait, lenyomatait vagy életnyomait fosszíliának nevezzük. A finomszemcsés üledékes kőzetekben, így az agyagban, a mészkőben nagyon sok maradvány őrződik meg. Azoknak a növényeknek és állatoknak a leggyakoribbak a kövületei, melyek egykor tengerekben vagy tavakban éltek. A szervezet elpusztulása után a lágy részek lebomlanak, csupán a szilárd részek, a héjak, fogak, csontok vagy a faanyag maradhat meg. Miközben üledékes rétegek fedik be azokat, fokozatosan kövületté válnak.

A fosszílizáció véletlenszerű folyamat, mivel normális körülmények között az elhalt szervezet teste nyom nélkül lebomlik. A fő tényező, hogy akár a növény vagy az állat olyan helyen pusztuljon el, ahol adottak a kövületté válás körülményei. A tengerfenéken, ahol az üledék felhalmozódás gyors, jók a feltételek. Ily módon a szilárd részekkel is rendelkező tengeri élőlényeknél, például a kagylóknál kedvezőbbek a fosszílizáció adottságai. A kövületté válás minden korban ugyanazon a fokozaton megy át, de hogy mennyi idő alatt, az nagyon eltérő.

Több ősmaradvány egyszerű lenyomatot hagy kőzetben. Ilyen képződik, mikor egy tárgy, például egy levél az üledékbe temetődik. Az üledék megszilárdulása alatt vagy után a levél lebomlik, visszahagyva lenyomatát. A levelek részletgazdag lenyomata lehetőséget ad a paleobotanikusoknak, hogy sok információhoz jussanak egy már kihalt növényfaj felépítéséről. Esetenként a lágy szövetek lenyomata, így egy dinoszaurusz bőréé is megtalálható. Nagyon ritkán még a belső szervek is megőrződnek.
Nyomfosszíliáknak lábnyomokat, csúszásnyomokat nevezünk, melyek utalhatnak az állat életmódjára, termetére, súlyára.

Kivételes körülmények között a szervezetek változatlan állapotban fosszílizálódhatnak. Tengeri és tavi gerinctelen állatok, a korallok, a puhatestűek, a pörgekarúak és a mohaállatok meszes vázúak, mely váz lényegében változatlanul található meg akár az idős kőzetekben is. Ritkább esetekben, mikor a szervesanyag nagyon gyorsan elzáródik a levegőtől, vagy más lebontó szervezetektől, gyakorlatilag évmilliókig épen megmaradhat. Erre a legjobb példa, mikor a rovarok, apró állatok, növénymaradványok csapdázódnak a borostyánkőbe. Tökéletesen megvédi a rovarokat a lebomlástól. Akár DNS vizsgálatra is alkalmasak.

Állatok, pl. a mamutok épségben a jégbe záródhattak. Ez esetben a lágy szövetek is megmaradtak. 1997 -ben a szibériai Jarkovnál 23 000 éves mamutot találtak az örök jégbe fagyva, ez volt eddig a legtökéletesebben megmaradt mamutlelet. A kiemelt jégtömböt tanulmányozásra légi úton szállították egy jégbe vágott barlangba.

A legtöbb szervezet ki van téve a változásnak a fosszílizáció alatt. Az ásványosodásként ismert folyamatban a kőzeteken átszivárgó víz kalcium-karbonát vagy más ásványi sókat rak le a vázak vagy csontok pórusaiba, így fosszílizálva a maradványokat. Sok esetben a bomló szerves anyagot teljesen helyettesítik az oldatokból kiváló ásványok. Ezt átkristályosodásnak vagy kicserélődésnek nevezik és a megkövesült fáknál jól látható.

Termékek szűrése

Termék szűrő

Kategóriák

Rendezés

Kijelöltek szűrése
error: Content is protected !!

Pin It on Pinterest

Share This