Ásványokról és kőzetekről

Ásványok és kőzetek

A bolygót, melyen élünk, tekinthetjük akár egy hatalmas kőzetdarabnak, pontosabban olyan gömbnek, amely sok kőzetféleséget tartalmaz. Ezek a kőzetek egy- vagy többféle anyag apró részecskéiből állnak. A részecskék az ásványok, melyek különböző kémiai elemek kölcsönhatásának eredményei. Mindegyikük csak megfelelő nyomás és hőmérsékleti viszonyok között állandó. A kőzeteket és az ásványokat a geológia két tudományága, a kőzettan (petrológia) és az ásványtan (mineralógia) tanulmányozza.

Az ásványok olyan természetes képződmények, melyeket kémiai elemek, vegyületek alkotnak. Mivel anyaguk térben rendezett, ezért homogénnek nevezik azokat. A kőzeteket ásványok építik fel, ily módon mindkettő vegyi összetétele azonosnak tekinthető. A kőzetek a földkéreg felépítő anyagát jelentik ásványok pedig a kőzetek alkotóelemei.

Az ásványok összetevői a periódusos rendszerben foglalt kémiai elemek. A terméselemek olyan ásványok, amelyeket egyetlen elem alkot, e csoport tagjainál az adott elem a legtisztább állapotában fordul elő. A másik nagy csoport a vegyületeké, mikor két vagy több elem alkotja az ásványt. A legtöbb ásvány ebbe a csoportba tartozik.

A Föld és a Világegyetem összes szilárd égitestének építőelemei az ásványok. Rendszerint két tulajdonságukkal, a kémiai összetételükkel és szabályos belső szerkezetükkel határozzák meg azokat. A legtöbbjük szilárd, kristályos anyag. Ugyanekkor léteznek rendezetlen belső szerkezetű és az üveghez hasonlító egyszerű, amorf ásványok is.

Az ásványok tanulmányozása a Föld keletkezésének megértésében segít minket. Osztályozásuk, összetételük, belső szerkezetük alapján, valamint egyéb tulajdonságaik (például a keménység, a fajsúly, a szín, a fény és az átlátszóság) szerint történik. Jóllehet már több mint 4000 ásványt ismerünk, csupán 30 gyakori a Föld felszínén.

Kémiai képlet megmutatja, hogy melyik elem atomjai milyen arányban vannak az ásványban. Sok ásvány kristályszerkezetében az alkotóelemek és arányuk állandó.