Ásványokról és kőzetekről
röviden
Ásványok és kőzetek
A bolygót, melyen élünk, tekinthetjük akár egy hatalmas kőzetdarabnak, pontosabban olyan gömbnek, amely sok kőzetféleséget tartalmaz. Ezek a kőzetek egy- vagy többféle anyag apró részecskéiből állnak. A részecskék az ásványok, melyek különböző kémiai elemek kölcsönhatásának eredményei. Mindegyikük csak megfelelő nyomás és hőmérsékleti viszonyok között állandó. A kőzeteket és az ásványokat a geológia két tudományága, a kőzettan (petrológia) és az ásványtan (mineralógia) tanulmányozza.
Az ásványok olyan természetes képződmények, melyeket kémiai elemek, vegyületek alkotnak. Mivel anyaguk térben rendezett, ezért homogénnek nevezik azokat. A kőzeteket ásványok építik fel, ily módon mindkettő vegyi összetétele azonosnak tekinthető. A kőzetek a földkéreg felépítő anyagát jelentik ásványok pedig a kőzetek alkotóelemei.
Az ásványok összetevői a periódusos rendszerben foglalt kémiai elemek. A terméselemek olyan ásványok, amelyeket egyetlen elem alkot, e csoport tagjainál az adott elem a legtisztább állapotában fordul elő. A másik nagy csoport a vegyületeké, mikor két vagy több elem alkotja az ásványt. A legtöbb ásvány ebbe a csoportba tartozik.
A Föld és a Világegyetem összes szilárd égitestének építőelemei az ásványok. Rendszerint két tulajdonságukkal, a kémiai összetételükkel és szabályos belső szerkezetükkel határozzák meg azokat. A legtöbbjük szilárd, kristályos anyag. Ugyanekkor léteznek rendezetlen belső szerkezetű és az üveghez hasonlító egyszerű, amorf ásványok is.
Az ásványok tanulmányozása a Föld keletkezésének megértésében segít minket. Osztályozásuk, összetételük, belső szerkezetük alapján, valamint egyéb tulajdonságaik (például a keménység, a fajsúly, a szín, a fény és az átlátszóság) szerint történik. Jóllehet már több mint 4000 ásványt ismerünk, csupán 30 gyakori a Föld felszínén.
Kémiai képlet megmutatja, hogy melyik elem atomjai milyen arányban vannak az ásványban. Sok ásvány kristályszerkezetében az alkotóelemek és arányuk állandó.
|
Vegyjel |
Név |
Vegyjel |
Név |
|
Ac |
aktínium |
Mn |
mangán |
|
Ag |
ezüst |
Mo |
molibdén |
|
Al |
alumínium |
N |
nitrogén |
|
Am |
amerícium |
Na |
nátrium |
|
Ar |
argon |
Nb |
nióbium |
|
As |
arzén |
Nd |
neodímium |
|
At |
asztácium |
Ne |
neon |
|
Au |
arany |
Ni |
nikkel |
|
B |
bór |
No |
nobélium |
|
Ba |
bárium |
Np |
neptúnium |
|
Be |
berillium |
O |
oxigén |
|
Bi |
bizmut |
Os |
ozmium |
|
Bk |
berkélium |
P |
foszfor |
|
Br |
bróm |
Pa |
protaktínium |
|
C |
szén |
Pb |
ólom |
|
Ca |
kalcium |
Pd |
palládium |
|
Cd |
kadmium |
Pm |
prométium |
|
Ce |
cérium |
Po |
polónium |
|
Cf |
kalifornium |
Pr |
prazeodimium |
|
Cl |
klór |
Pt |
platina |
|
Cm |
kürium |
Pu |
plutónium |
|
Co |
kobalt |
Ra |
rádium |
|
Cr |
króm |
Rb |
rubídium |
|
Cs |
cézium |
Re |
rénium |
|
Cu |
réz |
Rh |
ródium |
|
Dy |
diszprózium |
Rn |
radon |
|
Er |
erbium |
Ru |
ruténium |
|
Es |
einsteinium |
S |
kén |
|
Eu |
európium |
Sb |
antimon |
|
F |
fluor |
Sc |
szkandium |
|
Fe |
vas |
Se |
szelén |
|
Fm |
fermium |
Si |
szilícium |
|
Fr |
francium |
Sm |
szamárium |
|
Ga |
gallium |
Sn |
ón |
|
Gd |
gadolínium |
Sr |
stroncium |
|
Ge |
germánium |
Ta |
tantál |
|
H |
hidrogén |
Tb |
terbium |
|
He |
hélium |
Tc |
technécium |
|
Hf |
hafnium |
Te |
tellúr |
|
Hg |
higany |
Th |
tórium |
|
Ho |
holmium |
Ti |
titán |
|
I |
jód |
Tl |
tallium |
|
In |
indium |
Tm |
túlium |
|
Ir |
iridium |
U |
urán |
|
K |
kálium |
V |
vanádium |
|
Kr |
kripton |
W |
volfrám |
|
La |
lantán |
Xe |
xenon |
|
Li |
lítium |
Y |
ittrium |
|
Lr |
laurencium |
Yb |
itterbium |
|
Lu |
lutécium |
Zn |
cink |
|
Md |
mendelévium |
Zr |
cirkónium |
|
Mg |
magnézium |