Labradorit

A plagioklász földpát sorozat középső tagjának, a labradoritnak ritkán előforduló kristályai táblásak. Leggyakrabban kristályos tömegekben fordul elő, melyekben mikroszkopikus méretűtől a méteresnél is nagyobb kristályai lehetnek.

Gyakori jellemzője színjáték effektus, a labradorizálás , az irizáló színek, főleg a kék színjátszása a hasadási lapjain. A labradorizáló kristályait kabosonra csiszolva drágakőként használják. Ezt a hatást a fény szóródása okozza, mely a lehűlés alatti vegyi elkülönüléskor, az ásványba került másik földpát vékony rétegén történik.

A labradorit alapszíne általában kék vagy sötétszürke, de színtelen és fehér is lehet. Az átlátszó labradorit sárga, narancsszínű, vörös vagy zöld is lehet. A labradorit bizonyos közepes kovatartalmú vagy kovaszegény magmás és átalakult kőzetek fontos alkotó ásványa, a bazaltban, gabbróban, dioritban, andezitben és az amfibolban is előfordul. Erős labradorizálású követ spektrolitnak nevezik.

Gyógyhatásai: (nem helyettesítheti, csak kiegészítheti az esetleges orvosi kezeléseket)
megfázásra, reumára, stresszre, anyagcserére

Lelki hatásai:
erő

Szerkezete: triklin
Szín: kék, szürke, fehér
Keménység: 6 – 6,5
Törés: egyenetlen, kagylós
Csillagjegy: bak, halak
Csakra: szív csakra
Elem: víz