Fluorit

Fluorit, folypát, CaF2. Szabályos holoéderes. Kristályai rendszerint hexaéderek és oktaéderek, esetleg ezeknek más kristály formákkal való kombinációja. Kitűnően hasad az oktaéder lapok mentén.

Színe változatos, leggyakrabban zöld, kék, ibolya, sárga, ritkábban színtelen lehet. Az egyes lelőhelyek finom kristályos aggregátumai esetenként achátszerűen sávosak. Ultraibolya fényben észlelhető fluoreszcenciája többnyire a Ca helyébe beépülő ittrium vagy lantanidák például európium, itterbium okozzák.100 C fok fölötti hőmérsékleten kristályai termolumineszkálnak.

Gyakori mind a gránit pegmatitokban, mind a pneumotolitos ásványpara genezisben. Különösen szépek az Illinoisi Rosclare és Cave-in Rock (több mint 30 cm élhosszúságú példányai. Kínában a zöld fluoritot jáde helyett gyakran megmunkálták apróbb faragványoknak. Hazánkban fluorit előfordulás ismeretes a Velencei -hegység gránitjában (Pátka, Pákozd) a Mátrában (Gyöngyösoroszi). Hidrotermás eredetűek a Gellérthegy márga ill. A Martinovics- hegy mészkő hasadékaiban- az 1900 -as évek elején- talált, egy cm – t is elért fluorit kristályai.

Felhasználását tekintve a kohászatban ma is alkalmazzák ércekhez adagolva – bár elég magas az olvadáspontja 1932 C – csökkenti azok olvadáspontját (eutektikus hőmérséklet) innen a régi elnevezése folypát). A vegyiparban mesterséges kriolit, hidrogénfluorid és más fluorvegyületeket állítanak elő belőle.

Gyógyhatásai: (nem helyettesítheti, csak kiegészítheti az esetleges orvosi kezeléseket)
csontokra, izületi problémákra, fogakra, gyulladásokra

Lelki hatásai:
szorongásra, félelemre, szexuális problémákra

Szerkezete: köbös
Szín: színtelen, bíbor, zöld, kék, sárga, vöröses
Keménység: 4
Törés: kagylós
Csillagjegy: halak, vízöntő
Csakra: torok csakra, homlok csakra, korona csakra
Elem: levegő